Logo
Dunamelléki Református Egyházkerület

Dunakanyari és szigeti református tekergés

HELYSZÍN

Dunakanyar

TÚRA HOSSZA

~ 23 km 

BEJÁRHATÓ

2-3 óra

NEHÉZSÉG

Könnyű

Északpesti Református Egyházmegye „szigeti kisköre”

Ez a varázslatos kerékpáros útvonal az Északpesti Református Egyházmegye „szigeti kiskörébe”, a Dunakanyar és a Szentendrei-sziget festői tájaira kalauzolja a látogatókat. A túra a művészetek városából, Szentendréről indul, ahol a történelmi belváros peremén, a Kálvin tér szomszédságában álló, barokk stílusjegyeket viselő református templom hirdeti a protestáns közösség évszázados jelenlétét a hagyományosan soknemzetiségű és sokfelekezetű városban. 

Szentendrét magunk mögött hagyva, a Duna menti kerékpárúton haladunk észak felé, majd a Tildy Zoltán hídon átkelve megérkezünk a Szentendrei-szigetre, Tahitótfaluba. Itt található a térség egyik legnagyobb és legélőbb református közössége. A falu központjában álló, impozáns református templom robusztus méreteivel hűen tükrözi a helyi gyülekezet erejét és történelmi beágyazottságát. A település hangulatos utcáin érdemes megpihenni egy kávéra vagy frissítőre a helyi cukrászdák, vendéglátóhelyek egyikében. 

Utunkat a sziget belsejében, csendes, alacsony forgalmú utakon és gátakon folytatjuk egészen az északi csücsökig, Kisorosziig. A település szívében megbúvó apró, ám annál kedvesebb református templom puritán egyszerűségével hívogatja a betérőt a csendes elmélyülésre. A kerékpártúra méltó lezárásaként a templomlátogatás után feltétlenül érdemes kigurulni a Kisoroszi Szigetcsúcsra. Ez az ország egyik legszebb és legnépszerűbb természeti pihenőhelye, ahol a Duna két ága újra egyesül, kavicsos partjával pedig lenyűgöző panorámát kínál a visegrádi Fellegvárra és a Börzsöny hegyeire.

Az útvonal állomásai

Szentendre, Rákóczi Ferenc u. 14.

A Szentendre történelmi központjának keleti részén álló, egyhajós, nyugati tornyos barokk református templom épülete különleges múltra tekint vissza. A kétlépcsős támpillérekkel gyámolított, keletelt templomot eredetileg az Opovácból menekült szerbek építették 1746-ban. Az úgynevezett Opovacska-templomot 1770-ben nyugati irányban kibővítették, 1777-ben pedig toronnyal gazdagították. Az 1620 óta létező, de az ellenreformáció idején elmenekült, majd a 19. században újjáéledt helyi református gyülekezet 1913-ban vásárolta meg az addigra pusztulófélben lévő görögkeleti épületet. Az új tulajdonosok a korábbi berendezést – köztük az 1748-as, később Hercegszántóra került ikonosztázt – eltávolították, teljesen a saját liturgiájuk igényeihez igazítva a belső teret. 

Tahitótfalu, József Attila u. 4.

A szabadon álló, klasszicista stílusú tahitótfalui református templom 1801 és 1805 között épült. A délre néző, egyenes záródású épület jellegzetessége az enyhén előrelépő, faltükrös rizalitban nyíló, nyeregtetős oromzattal lezárt főbejárat, melyet későcopf faragott ajtószárnyak és gyámkövekkel díszített párkány emelnek ki. A homlokzat felett magasodó, órapárkánnyal és harangablakokkal tagolt középtornyot 1855-ben építették, majd a templomot 1928-ban átalakították. A tornyot fedő, háromszorosan párnázott bádogsisakot 1900-ban újították meg a régi, copf stílusú sisak mintájára. A hajó oldalfalait szegmentíves ablakok, oromfalát kővázák díszítik, nyugati oldalához pedig egy 1883-as évszámmal jelzett ravatalozó csatlakozik. 

Kisoroszi, Hősök tere 4.

A szabadon álló, késő barokk stílusú kisoroszi református templom 1803-ban épült. A téglalap alaprajzú épület egyenes záródású falával és egyszerű eleganciájával hívja fel magára a figyelmet. A homlokzat középvonalában enyhén előrelépő rizalit helyezkedik el, melynek faltükrében nyílik a szegmensíves záródású, kőkeretes kapu, zárókövén töredékes felirattal. A torony a rizalit folytatásaként emelkedik, oldalait kettős falsávok, valamint félköríves, záróköves harangablakok tagolják. A tornyot nyolcszögű, bádogfedésű hagymasisak koronázza. A falsarkokat armírozás díszíti, az oromfalon lévő csonkavoluták sarkait pedig kőgombok ékesítik. A templom bal oldalához egy négyszögletű, kőkeretes bejárattal ellátott oldalépület, az úgynevezett cintesem csatlakozik.

Térkép

GALÉRIA