
Ünnepeink & hagyományaink
Advent
Advent első vasárnapjával új egyházi esztendő kezdődik. A karácsonyt megelőző négy hét a várakozás és a lelki készülődés időszaka. Az adventus latin szó eljövetelt jelent: ezekben a hetekben Jézus Krisztus születésének ünnepére készülünk, ugyanakkor az ígérete szerinti visszajövetelére is tekintünk.
Karácsony
Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Isten Fia emberré lett, és eljött közénk, hogy életével, halálával és feltámadásával megváltást hozzon. Karácsony ezért mindenekelőtt Isten szeretetének és a megváltás örömének ünnepe: „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus” (Lk 2,11).
Böjt
A húsvétot megelőző negyven nap a húsvétra való lelki készülődés időszaka. A református hagyományban a böjt elsősorban nem a testi lemondásról, hanem a lélek átvizsgálásáról szól. Krisztus negyvennapos pusztai tartózkodására emlékezve készülünk szenvedésének, halálának és feltámadásának ünnepére.
Virágvasárnap
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, amikor a sokaság pálmaágakkal köszöntötte őt. Ezzel a nappal kezdődik a nagyhét, Jézus földi életének utolsó hete, amely szenvedésén és halálán át vezet húsvét, a feltámadás ünnepe felé.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtökön Jézus tanítványaival elköltött utolsó vacsorájára, az úrvacsora szereztetésére emlékezünk. Ezen az estén megmosta tanítványai lábát, majd Júdás árulása után elfogták, és a Nagytanács elé vitték.
Nagypéntek
Nagypénteken Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk. Ártatlan Bárányként bűneinket magára véve adta életét értünk, hogy bűnbocsánatot és szabadulást nyerjünk.
Húsvét
A nagyszombati nyugalomnap után húsvét reggele Jézus Krisztus feltámadásának örömét hirdeti. Húsvét az egyházi esztendő csúcspontja: Krisztus feltámadása által élő reménységet kaptunk.
Mennybemenetel
Krisztus feltámadása után negyven napon át megjelent tanítványainak és együtt volt velük, majd mennybe ment. A mindig csütörtökre eső ünnep másik elterjedt neve, az Áldozócsütörtök, egy régi úrvacsoravételi szokásra vezethető vissza. Jézus mennybemenetele annak bizonyosságát hirdeti, hogy közbenjáró Isten és ember között.
Pünkösd
Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, a Szentlélek kitöltetésének és a keresztyén egyház alapításának ünnepe. Neve a görög „ötven” szóból ered. Pünkösdkor a Szentlélek kitöltetésére és az apostolok missziói szolgálatára emlékezünk, egyúttal hálát adunk Isten Szentlelkének ma is közöttünk végzett munkájáért.
Új kenyér, új bor
A magyar református hagyományban az új kenyér és az új bor ünnepe Isten gondviseléséért való hálaadás alkalma. Augusztus 20. körül az új kenyérért, október–november folyamán pedig az új borért adunk hálát, rendszerint úrvacsorás istentisztelet keretében.
Reformáció
A reformáció kezdetét 1517. október 31-éhez, Luther Márton 95 tételének közzétételéhez kötjük. Ezen a napon külföldi és magyar reformátorainkra, egyházunk történetére és Isten megtartó kegyelmére emlékezünk. Mindezeken túl az ünnep az élő Krisztusra, az egyház fejére irányítja figyelmünket.