Logo
Dunamelléki Református Egyházkerület
Kérdőjel_stock_unsplash

Gyakori kérdések

A 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 23/A §-a sorolja fel azokat a tevékenységeket, melyek nem minősülnek gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, mely lista alapján indirekt módon az ingatlan hasznosítása esetén minden olyan bérbeadásból származó bevétel vállalkozási bevételnek minősül, amely ingatlan nem tartozik az egyházi (hitéleti) tevékenységhez, illetve nem felel meg a törvény által meghatározott kivételeknek (például az egyházi célra használt ingatlanok „részleges” bérbeadásának). 

Vállalkozási tevékenységnek számító esetek lehetnek például:

•    Tartósan egyházi használaton kívüli ingatlanok teljes egészében történő, hosszú távú bérbeadása (például egy teljes parókia vagy lelkészlakás kiadása hosszú távra).
•  Nem egyházi célra használt épületek és épületrészek bérbeadása (például működési engedély szerint üzlethelyiségnek minősülő ingatlan kiadása).
•    Nem egyházi célú épületek falának vagy tetejének bérbeadása nem hitéleti célú reklámfelületként.
•    Nem egyházi célú épületekhez tartozó építmények (például garázs, parkoló) bérbeadása.
•   Szolgálati vagy vendéglakások bérbeadása, amelyek használatbavételi engedély alapján lakásnak minősülnek és egyébként nem parókia célra fenntartottak.
•    Termőföldek hasznosítása, bérbeadása.

Nem keletkeztet vállalkozási bevételt az egyházi célra használt ingatlanok részleges hasznosítása. Ilyen esetek például:

•    Templomtorony bérbeadása telefonadó (átjátszó) elhelyezésére.
•    Gyülekezeti terem átengedése meghatározott napszakokban.
•    Egyházi célra használt gyülekezeti ház épületfalának bérbeadása.

Nem keletkeztet vállalkozási bevételt továbbá az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás keretében, illetve a temető fenntartása sem.

Ha az egyházközségnek vállalkozási tevékenységből bevétele keletkezik, akkor társasági adó bevallási kötelezettsége is van. 

A lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló 2024. Évi II. törvény V. Fejezet 31. § (4) bekezdés: Megbízás hozza létre a nyugdíjas lelkipásztor szolgálati viszonyát. A nyugdíjas lelkipásztor helyettesítő szolgálattal bízható meg. A helyettesítő szolgálattal megbízott nyugdíjas lelkipásztor javadalma egyházi járulékmentes.

A gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény végrehajtási utasítása (Vhu.) című zsinati szabályrendelet alapján „az egyházi szolgálattevő az a nem egyházi személy (pl. nem lelkész), aki az egyház hitéleti tevékenységében megállapodás alapján közreműködik, szolgálatot vállal, különösen a főgondnok, gondnok, kántor, a harangozó, az egyházfi, a diakónus, a gyülekezeti hitoktató, a gyermekek közötti szolgálattevő, a katechéta és a fenntartói járulékszedő.”

 

Az Egyház szabályrendeletében megfogalmazott egyházi szolgálattevő részére kifizetett díjazás akkor tekinthető adómentesnek, ha egyszerre teljesülnek az alábbi feltételek:

•   Megállapodási minta alapján részesül díjazásban 
•  Megfelelő a forrás (fedezet): A juttatás fedezete kizárólag perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy (nem közcélú) adomány (ideértve a stólát is), melyekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
•  Van egyéb biztosítotti státusza: A szolgálattevő saját jogú nyugdíjas, vagy rendelkezik olyan más jogviszonnyal (például főállású munkaviszonnyal), amelyben biztosítottnak minősül, és megfizeti a társadalombiztosítási járulékot.

Amennyiben a szolgálatot egy egyházi személy végzi (például egy lelkész látja el a kántori teendőket), rá az egyházi személy jogviszonya az irányadó.

Fontos adóhatósági (NAV) szempontok és kivételek:
A NAV állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a nem egyházi személy (világi szolgálattevő) a tevékenységéért rendszeres havi díjazásban részesül, az adó- és járulékkötelezettséget mindig a felek között fennálló konkrét jogviszonyra (például munkaviszony, megbízási jogviszony) tekintettel kell teljesíteni – ilyenkor a fenti mentességi szabály nem alkalmazható.
 

Parókia lakhatási jog:
SZJA tv. 1. mell. 8. pontjai csak a nem pénzben adott, azaz a természetbeni adómentes juttatásokat tartalmazza, mely 8.20. pontja csak a lelkipásztori szolgálati viszonyához kapcsolódó parókián való lakhatás biztosítására terjed ki, idézve a tv-t:

8. „A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes”:
„8.20. a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház belső szabályában meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatás, ideértve az egyházi jogi személy által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is,”

Lakáshasználati térítés, ha az Egyházközség nem tud parókiát biztosítani:
Az alább idézett egyházi tv. és kerületi szabályrendelet alapján arra jutottunk, hogy a lelkészi szolgálatért járó javadalom részét képezi a díjlevélben meghatározott természetbeni lakás vagy az azt helyettesítő lakáshasználati térítés. A díjlevélben a lelkészi javadalom részeként beszámított lakáshasználati térítés, mint egyéb javadalom a hitéleti saját bevételek alapján meghatározott adómenetes keret terhére adómentes lelkészi javadalomnak minősül (SZJA tv. 1. sz. melléklet 4.8. pontja alapján: perselypénz, egyházfenntartói járulék és adományok), ugyanakkor a 15 % nyugdíjintézeti tagsági és a 21 % fenntartói járulékok alapját képezi a pénzbeli térítés összege is.

MRE 2024. évi II. tv. a lelkészekről "79. § (1) A gyülekezeti lelkipásztor parókián való lakhatási joga a lelkipásztori szolgálati viszonyához kötődik, mely a Magyarországi Református Egyház tartási kötelezettségéből fakad és javadalmi jellegű. A parókia közüzemi és karbantartási költségeit az egyházközség fizeti."
DMREK 21/2004. számú Szabályrendelete a lelkészekről...: "43 §. A lelkészek javadalmának részét képezi a díjlevél szerinti természetbeni lakás vagy lakáshasználati térítés, valamint a közüzemi költség a díjlevél szerint.” 
 

A belföldi gépjárművek adója alól mentes az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű.

Az egyházi jogi személy (pl. egyházközség) elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltetett személygépjármű után nem kell cégautó adót fizetni. (gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § d) és 17/D §  b))
Fontos szakmai állásfoglalás, mely szerint a közfeladat átvállalása kapcsán végzett tevékenységek pl. szociális ellátás nem minősül vallási tevékenységnek, így ezen közfeladat ellátásához használt személygépjárművekre nem vonatkozik a cégautó adó alóli mentesség.
 

A pályázatokon elnyert vagy más forrásokból elszámolási kötelezettséggel kapott támogatások felhasználásának követése érdekében javasolt támogatásonként, pályázatonként elkülönített bankszámlát/alszámlát nyitni a számlavezető banknál.

A támogatások felhasználását a számviteli nyilvántartásokban is dokumentálni kell, melyre javasoljuk az Ariadne program projektszámos rendszerének használatát. A támogatás felhasználásának könyvelési tételeihez hozzárendelt projektszámra kizárólag az adott pályázat/támogatás bevételei és kiadásai tételesen és összesítve (Fk kivonat) is lekérdezhetők, mely lista felhasználható a támogatás felhasználására vonatkozó analitikus nyilvántartásra.

A több évet érintő támogatások esetén a tárgyévben fel nem használt támogatás tartalékba helyezésére szolgál a „XVIII. 2.7. Elszámolási kötelezettséggel terhelt TARTALÉK (tárgyévben fel nem használt)” jogcím. Ez az összeg a zárszámadás összesítésében a „Tárgyévi maradvány” és a következő évi nyitó „Előző évi maradvány” sorokon is alábontva elkülönítetten is bemutatásra kerül. 
 

Kettős könyveléssel alátámasztott zárszámadást kell készítenie az egyházi jogi személynek, ha az alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben évenként – az 50 millió forintot meghaladja. Intézmény fenntartóknál bele kell az összes bevételbe számítani az „átvett-átadott” jogcímek alatt könyvelt átfutó állami normatíva tételeket is.

Zárszámadás tartalma a kettős könyvelésre kötelezetteknél ( MRE Gtv. 14 § (2):

a)    éves költségvetési beszámoló a tervhez képesti eltérésekkel,
b)    év végi (dec.31.) vagyoni helyzetről készült beszámoló – mérleg,
c)    éves eredménykimutatás,
d)    éves gazdálkodás szöveges értékelése.
 

A „számviteli politika” fogalom a nem szakemberek számára nagyon idegenül hangzik. 

A számviteli politikába azokat a számviteli nyilvántartások vezetésére (könyvelésre) és zárszámadás készítésére vonatkozó keretelveket foglaljuk írásba, amelyek:

-     az egyházközségre, mint sajátos tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adottságaira, körülményeire leginkább alkalmazható, 
-    továbbá azokat az egyszerűsítési lehetőségeket biztosító szabályokat, eljárásokat, módszereket, melyek választhatók a vonatkozó törvények és szabályok alapján és ezért a választást írásba kell foglalni.
Az Ariadne rendszer lehetőséget biztosít egyszerű kérdések mentén egy számviteli politika összeállítására.
 

Mentesül a Szt. 151. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól az olyan egyházi jogi személy, amelynek:

•    nincs vállalkozási tevékenysége, 
•    vagy ha van vállalkozási tevékenysége, akkor az abból származó két üzleti év átlagában számított bevétel a 20 millió forintot nem haladja meg. 

Ez azt jelenti, hogy ezen bevételi értékhatárt el nem érő egyházközségeknek nem kötelező a zárszámadása összeállítását mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személyre bízni.
 

Kötelező a beszámolót könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, ha az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységéből származó árbevétele eléri két naptári év átlagában a 600 millió forintot. Felhívjuk a figyelmet, hogy az MRE 2013. évi IV. gazdálkodási tv. 15 § (9) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján ez az értékhatár 300 millió Ft, melynek módosításáról és így a számviteli törvénnyel történő összehangolásáról nincs információnk.