Logo
Dunamelléki Református Egyházkerület
Lovasberényi református templom

A Mezőföld fehér katedrálisai

HELYSZÍN

Fejér megye

TÚRA HOSSZA

~ 70 km 

BEJÁRHATÓ

egy hosszú nap / egy hétvége

NEHÉZSÉG

Nehéz

Református örökségtúra Fejérben

Ez az útvonal az egyházmegye legjelentősebb református központjait köti össze. A túra során láthatunk az országos léptékben is kiemelkedő méretű templomokat, megismerhetjük a protestáns nemesség és a paraszti világ találkozását, és felfedezhetjük a „kálvinista Róma” kistestvéreit a Dunántúlon.  

A történelmi utazás első állomása a polgári öntudat bástyája, Székesfehérvár. A királyok városa már a reformáció idején is kulcsszerepet játszott, a török kiűzése után pedig a megerősödő református polgárság itt építette fel egyik legreprezentatívabb központját. Az 1844-ben felszentelt Széchenyi utcai templom a klasszicista építészet remeke, amelynek monumentális, timpanonos homlokzata és hatalmas belső tere a polgárság gazdagságát hirdeti. A templom mellett álló Kálvin-szobor és a parókia épülete egységes, zárt protestáns szigetet alkot a barokk belváros szövetében.  

Székesfehérvártól délre fekszik Seregélyes, a Mezőföld északi kapuja, ahol a katolikus Zichy-kastély árnyékában egy meglepően karakteres református világ él. Az 1790-es években épült, a türelmi rendelet utáni időszak tipikus emlékét őrző templom belső tere rendkívül különleges: a faragott szószék és a padok a népi barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit egyaránt viselik. A templomkertben régi sírkövek mesélnek a falu múltjáról, a templom messziről látható toronysisakja pedig kiválóan útba igazítja az utazót a sík mezőföldi tájban.  

Észak felé kanyarodva Lovasberénybe, a két torony falujába érkezünk, amely igazi vallástörténeti kuriózum. A település látképét a katolikus és a református templom tornyai uralják, messzire hirdetve a felekezeti békét. A helyi gyülekezet története egészen 1637-ig nyúlik vissza, amikor a török pusztítás miatt lakatlanná vált faluba a Tolna megyei Bikácsról települtek át a reformátusok, magukkal hozva harangjukat és prédikátorukat, Kiskomáromi Györgyöt is. A dombtetőn álló templom 1786-ban, tornya 1805-ben épült, majd az 1850-es években és 1944-ben a parókiával, harangozóházzal és gyülekezeti házzal bővült. A klasszicizáló késő barokk épület belső berendezése – így az úrasztala és a keresztelőmedence – komoly művészettörténeti értéket képvisel. Hatalmas élményelem, hogy a dombtetőn álló templomtól tiszta időben egészen a Velencei-tájig el lehet látni.  

A túra záróakkordja a Vértes hegység lábánál fekvő Csákvár, a Vértesaljai központ, ahol a reformátusság szorosan összefonódott a helyi fazekas iparosmúlttal. Az 1788-ban épült, monumentális tornyú templom büszkén hirdeti a „Vértes fővárosának” kálvinista múltját. Az épület a legelterjedtebb, türelmi rendelet utáni  templomtípus jellegzetes példája: a hosszanti téglalap alaprajzú teremtemplomot középtorony és egy déli alacsony előcsarnok bővíti. A belső térben a hatalmas karzatok és a központi elrendezés (a liturgiai súlypont az északi oldalfal közepén található) az igehirdetés fontosságát hangsúlyozzák. A homlokzatán visszafogott, provinciális klasszicista ízű elemek dominálnak, melyet a széles lunettaablakok tesznek teljessé. A faluban érdemes meglátogatni a Petőfi utcai Fazekas Emlékházat is, ahol a híres csákvári kerámiákat – köztük számos, bibliai motívummal díszített, kifejezetten református családoknak készült darabot – csodálhatunk meg. A múzeumként funkcionáló, több mint 200 éves parasztházat ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben adományozta a községnek, a kiállított tárgyakat pedig a helyi lakosság adta össze. 

Az útvonal állomásai

Székesfehérvár, Széchenyi u. 

A királyok városa a reformáció idején is kulcsszerepet játszott; a török kiűzése után a református polgárság itt építette fel egyik legreprezentatívabb központját.  

 Az 1844-ben felszentelt, Széchenyi utcai templom a klasszicista építészet remeke. Monumentális, timpanonos homlokzata és hatalmas belső tere a református polgárság gazdagságát hirdeti. A templom mellett álló Kálvin-emléktábla és a parókia épülete egységes protestáns szigetet alkot a barokk belvárosban.  

Seregélyes, Fő u. 29.

Székesfehérvártól délre fekszik ez a település, ahol a katolikus Zichy-kastély árnyékában egy meglepően karakteres református világ él.  

 Az 1790-es években épült templom a türelmi rendelet utáni időszak tipikus emléke. Különlegessége a belső tér: a faragott szószék és a padok a népi barokk és a klasszicizmus jegyeit viselik. A templomkertben régi sírkövek mesélnek a falu múltjáról. A háromszintes templom annak idején kelet-nyugati tengelyben épült, homlokzat előtti tornya 28 méteres lett. Csupán a torony őrzött meg valamit Isten házának eredeti, barokkos stílusából. A belső tér nyugati végébe, megemelt dobogóra került a legutóbbi újjáépítéskor az orgona, amit Győri József épített 1954-ben. Az orgona előtt a szószék, előtte az Úr asztala van. 

Tipp: Érdemes megfigyelni a templom toronysisakját, amely messziről útba igazítja az utazót a sík mezőföldi tájban.  

Lovasberény, Kossuth u. 84.

Lovasberény, vallástörténeti kuriózum: a falu látképét a katolikus és a református templom tornyai uralják, hirdetve a felekezeti békét.   

 A jelenlegi gyülekezet története 1637-ben kezdődött, amikor a török pusztítás miatt lakatlanná vált faluba a Tolna megyei Bikácsról áttelepültek a reformátusok, hozva harangjukat, prédikátorukat, Kiskomáromi Györgyöt.   

 A templom 1786-ban épült, tornya 1805-ben, majd az 1850-es években a parókia, a harangozóház és a jelenleg ifjúsági termet, vendégszobát, garázsokat magába foglaló épület. A gyülekezeti ház 1944-ben készült el.  

A klasszicizáló késő barokk épület belső berendezése (úrasztala, keresztelőmedence) művészettörténeti érték.  

Csákvár, Kálvin u. 9.

A Vértes hegység lábánál fekvő Csákvár, a reformátusság a helyi iparosmúlttal (fazekasság) fonódott össze.  

Az 1788-ban épült templom monumentális tornya messziről hirdeti a „Vértes fővárosának” kálvinista múltját. A belső térben a hatalmas karzatok és a központi elrendezés az igehirdetés fontosságát hangsúlyozzák.  

Az épület a legelterjedtebb, türelmi rendelet utáni  templomtípus jellegzetes példája. A hosszanti téglalap alaprajzú teremtemplomot a téglalap egyik rövidebb oldalán középtorony, egyik (jellemzően a déli) hosszabb oldalán egy alacsony előcsarnok bővíti. A hajó mindkét végén karzat emelkedik, ezzel funkcionálisan központosítva a hosszanti teret. Az épület liturgiai súlypontja a hajó északi oldalfalának közepén lett elhelyezve. A homlokzat tagolási rendszerében visszafogott, és kissé provinciális klasszicista ízű elemek a jellemzőek. A széles lunettaablakok, a torony homlokzattagolási részletei, a kapukeretek tagolása késő klasszicista eredetre vall  

Szállás tipp: A gárdonyi Élet Fája Református Gyülekezeti Ház vendégszobái.  

A felső szinten található szobák kiválóan alkalmasak a kikapcsolódni vágyó vendégek, gyülekezeti csoportok fogadására. Az épület emeletén elhelyezkedő tágas előtér lehetőséget nyújt közösségi foglalkozások, áhítatok, előadások, megbeszélések tartására. Ingyenes Wi-Fi hozzáférés áll rendelkezésre.   

Térkép

GALÉRIA