Logo
Dunamelléki Református Egyházkerület
Zengővárkony szelídgesztenyés

A Zengő alatti református csend

HELYSZÍN

Zengővárkony

TÚRA HOSSZA

~ 2 km

BEJÁRHATÓ

~ fél óra

A református gyökerű Zengővárkony

Ez a túra Zengővárkonyba kalauzol. Itt élt és szolgált Fülep Lajos művészettörténész-lelkész, és itt nyugszik a magyar természetjárás ikonja, Rockenbauer Pál.  

Ez a könnyű, 2 kilométeres körtúra a Keleti-Mecsek lábánál fekvő, mélyen református gyökerű Zengővárkony csodálatos világába kalauzolja a természet és a kultúra szerelmeseit. A település nemcsak páratlan természeti adottságairól, hanem szellemi örökségéről is híres, hiszen itt élt és szolgált a neves lelkész és polihisztor, Fülep Lajos művészettörténész, valamint itt helyezték végső nyugalomra a magyar természetjárás ikonikus alakját, Rockenbauer Pált is.  

Zengővárkony szelídgesztenyésA 2,5 órás, mintegy 180 méteres szintemelkedést magában foglaló utazás a falu központjából veszi kezdetét, méghozzá a Zengővárkonyi Református Templom mellől. Ez a 18. században emelt épület a maga puritán nemességével, valamint a kertjében méltóságteljesen álló öreg fákkal egészen különleges, elmélyülésre hívó atmoszférát áraszt magából. Utunkat a falu szellemi örökségét gondosan ápoló Fülep Lajos Emlékház és a polihisztor egykori lakhelyénél felállított szobra felé folytatjuk. A faluban sétálva feltétlenül érdemes kitérőt tennünk két különleges múzeum felé is: a Míves Tojás Múzeum bár elsősorban népművészeti fókuszú kiállítás, mégis erősen táplálkozik a helyi református közösség gazdag hagyományaiból. Emellett érdemes felkeresni a híres Szalma-Kincs-Tár múzeumot is, amely csodálatos kiállítási tárgyaival szintén a helyi református paraszti kultúra páratlan ügyességét és kreativitását dicséri.  

A falu határát elérve egy egészen egyedülálló természeti kincs, a Szelídgesztenyés fogad minket, amely Baranya egyik legszebb természeti látnivalója. Ezen a területen az első gesztenyefákat még a török hódítók elől menekülő magyarok ültették. A helybeliek hamar megkedvelték ezt a különleges, mediterrán jellegű fát, és az igen kedvező klímát kihasználva folyamatosan egyre többet ültettek belőle. Ennek köszönhetően az összefüggő gesztenyés lassacskán mintegy negyven hektárnyi területen terjeszkedett el, a termés eladásával pedig a múltban nagyobb jólétet biztosított az itt élő emberek számára. Napjainkban az erdőben sétálva számos lenyűgöző, 5-600 esztendős hatalmas famatuzsálemmel, évszázados óriásfákkal találkozhatunk az út mentén. Nagyon fontos szabály azonban, hogy a szelídgesztenyés minden fája magántulajdonban van. Bár az erdőben szabadon lehet sétálni, a fák alól a lehullott gesztenyét szigorúan tilos összeszedni. Gesztenyeérés idején a faluban sok helyen árusítanak gesztenyét és gesztenyemasszát; az érdeklődőknek a kerítéseken elhelyezett táblákat érdemes keresniük.  

Ennek a mesébe illő erdőnek a mélyén fedezhetjük fel Rockenbauer Pálnak, a "Másfélmillió lépés Magyarországon" című legendás televíziós sorozat alkotójának nyughelyét, amelyet egy hatalmas, nyers vörös homokkő szikla jelöl. A túra visszaútja a Miske-tető felé vezet, ahonnan zárásként pazar, felejthetetlen kilátás nyílik a Zengő csúcsára. 

Túra tipp: A faluban érdemes megkeresni a híres Szalma-Kincs-Tár múzeumot is, amely szintén a helyi református paraszti kultúra ügyességét dicséri (https://szalmakincstar.hu/ ). 

A gyalogos túra állomásai

Zengővárkony Arany János u 97.

A zengővárkonyi késő barokk református templom egy magaslaton, támpilléres kőfallal övezve áll. Helyén korábban fatemplomok álltak, melyekhez a türelmi rendelet után, 1786-ban épült először torony. Az 1802-ben emelt, eredetileg festett kazettás mennyezetű, egyhajós kőépületet 1841-ben déli keresztszárnnyal bővítették, és ekkor látták el csehsüveg boltozattal is. 

A nyugati főhomlokzatot a hagymatagos, laternás sisakú kétemeletes torony uralja. A belső teret ácsolt fakarzatok, az északi falon lévő hangvetős fa szószék, a Mózes-szék és a fakorlátos úrasztala teszi teljessé. Orgonáját 1877-ben Lesnyik József és Kész Ernő pécsi mesterek építették.

Zengővárkony Arany János u 97.

A neves református lelkész és polihisztor egykori lakhelye, ahol a falu szellemi örökségét ápolják. Dr. Fülep Lajos, az akkor már ismert művészettörténész 1927-ben Zengővárkonyt választotta református lelkipásztori működése színhelyéül, ahol 1947-ig élt és dolgozott. Kántortanítója Császár János volt. Kettejük két évtizedes munkája áldásos volt nemcsak a falu számára, hanem az egyetemes magyar kultúrát is gazdagította. 

Zengővárkony Kossuth Lajos u 6.

Bár népművészeti, a református közösség hagyományaiból táplálkozik. A tojásfestés és tojáshímzés húsvéti hagyománya mára önálló népművészeti ággá fejlődött, így a díszített tojások ünnepektől függetlenül is gyűjthető, kiállítható műtárgyakká váltak. A múzeum e gazdag népművészeti örökséget mutatja be. 

Fő gyűjtőköre Európa, ezen belül kiemelten a Kárpát-medence. A hazai alkotók munkáit tájegységenként csoportosítva tárja a látogatók elé, de a kiállításon távolabbi kultúrák – például Izrael, Kína, Indonézia és Japán – jellegzetes darabjai, valamint tojásmotívumot alkalmazó iparművészeti alkotások is helyet kaptak. 

Zengővárkony

A falu határában álló, évszázados óriásfák között vezet az út. A szelídgesztenyés minden fája magántulajdon. Az erdőben sétálni lehet,de a fák alól a gesztenyét nem szabad összeszedni. Gesztenyeéréskor a faluban sok helyen árusítanak gesztenyét, gesztenyemasszát. Keressék a táblákat a kerítéseken! Az első gesztenyefákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, így ma számos 5-600 esztendős, hatalmas famatuzsálemmel találkozhatunk. A helybeliek megkedvelték a különleges mediterrán fát, egyre többet ültettek belőle – melynek szaporításához hozzájárult az igen kedvező klíma is – így az összefüggő gesztenyés lassacskán negyven hektárnyi területen terjeszkedett el, a termés eladásával nagyobb jólétet biztosítva az itt élő embereknek.  

Zengővárkony

Rockenbauer Pál, a hazai természetjárás és a kéktúrázás legendás alakjának végső nyughelye a Mecsek déli lábánál, a festői zengővárkonyi szelídgesztenyésben található. A „Másfélmillió lépés Magyarországon” alkotója végakaratában kérte, hogy ezen a számára oly kedves, természeti harmóniát sugárzó helyen temessék el. Sírját a községi temetőtől alig néhány lépésre egy egyszerű, nyers, gerecsei vörösmárvány kőtömb jelöli. A zarándokhellyé vált síremléknél ma erdei pihenő várja a túrázókat. 

Térkép

GALÉRIA