Kiskunsági "Kálvin-út"
HELYSZÍN
Kecskeméttől Kiskunhalasig
TÚRA HOSSZA
150 km
BEJÁRHATÓ
egy hosszú nap
Templomok, kollégiumok és református polgárok emlékei a Duna–Tisza közén
A túra origója Kecskemét. Itt a hatalmas református templom megtekintése után feltétlenül tegyünk egy sétát az Ó- és Újkollégium patinás épületei között, amelyek a régió szellemi bástyái voltak. A kecskeméti kört a református temető síremlékkertjének megtekintésével zárjuk. Innen keletre, a Tisza felé vesszük az irányt: Tiszakécske impozáns temploma a pusztai mezővárosok gazdagságát hirdeti. A nap második felében dél felé, a Kiskunság szívébe autózunk. Kiskunhalason nemcsak a monumentális központi templom és az elegáns parókia épülete érdemel figyelmet, hanem a régi temető sétányai is, ahol a város egykori neves református polgárai nyugszanak.
Az útvonal állomásai
Kecskemét, Kálvin tér
Városi séta a központban (Kálvin tér és környéke), majd autózás a temetőhöz.
Tiszakécske, Templom tér 1.
A település ókécskei településrészének déli oldalán, útkereszteződés kiteresedésében álló, egyhajós, kelet-nyugati tengelyű, keleti tornyos, keresztházat imitáló térbővületes, egyhajós templom.
A templombelső ötszakaszos, fiókos dongaboltozattal fedett, két végében ácsolt fakarzatok állnak. Egy korábbi barokk templom helyére, Mátray Lajos építész tervei alapján neogótikus stílusban épült 1906-1909 között.
Kiskunhalas, Hősök tere 2.
A település főútjára merőlegesen álló, kelet–nyugati tájolású, egyhajós templom barokk és klasszicista jegyeket hordozó mai formáját az 1813–1823 közötti átépítés során nyerte el, Schwörtz János és Frigyes tervei alapján. Ekkor a korábbi nyugati tornyot elbontották, és a keleti homlokzatra építették újjá. Az eredetileg 1667-ben épült, majd többször bővített templom külső falán egy Csokonai-emléktábla és egy 1872 előtti szégyenkő is látható.
A falpillérekkel és falfülkékkel tagolt homlokzatú épület hétszakaszos csehsüveg boltozatos belső terét három oldalról falazott karzat öleli körbe. A templom legfőbb történeti értékei az 1821-ből származó tölgyfaajtók és az azonos korú szószék, amelyeket egy 1883-ban felállított márvány úrasztala egészít ki.