Logo
Dunamelléki Református Egyházkerület
Ráday Ház kápolna keresztje, Füle Tamás fotó

A Ráday Ház

Történet

A Ráday Ház, mint a Dunamelléki Egyházkerület központja, történelmi okokból jóval később kezdett formálódni, mint a testvérkerületek híres kollégiumai. Budán és Pesten csak a 19. század elején, a Türelmi Rendeletet követően kezdődhetett gyülekezetszervezés, templomépítés és intézményalapítás.
 

1855-ben nyílt meg a Teológiai Akadémia, és 1861-ben Török Pál püspök kezdeményezésére megvásárolták a Ráday család könyvtárát is – a számos értékes ritkaságot, magyar nyelvű bibliakiadásokat tartalmazó könyvtár főként a Teológia kutató- és oktatómunkáját segítette. Kezdetben a Teológia, a Ráday Könyvtár és az egyházkerület központi irodái a Kálvin téri templomot környező ingatlanokban voltak elhelyezve, de ez hosszú távon nem lehetett megoldás. 1909-ben Darányi Ignác főgondnok szorgalmazásával a kerület bérbe vette, majd később (1920-ban) megvásárolta a Ferencvárosi Dohánygyár irodaépületét (Ráday utca 28). A szerződés az egyházkerület hivatalos helyiségei, a Teológiai Akadémia és a Ráday Könyvtár, valamint az egyházkerületi levéltár elhelyezését nevezte meg az új hasznosítás céljául. A szükséges átépítések, központi fűtéssel és villanyvilágítással megvalósított felújítások után 1912-ben költöztek be az intézmények. A házban az irodákon és a tantermeken kívül egy dísztermet, 40-45 hallgató számára kollégiumi férőhelyet, szolgálati lakásokat is kialakítottak. A földszinten a Ráday Könyvtár kezdte meg nyilvános (mindenki számára elérhető) működését. Ezzel a költözéssel vette kezdetét a Ráday Ház története. Elnevezése többször, de a szerepe nem változott az idők során – mindmáig az egyházkerület központi hivatala, a hittudományi kar, a diákotthon, a könyvtárból egyházkerületi gyűjteménnyé bővült Ráday Gyűjtemény székházául szolgál.
 

A 20. század első felében az egyház számos kiváló vezetője, professzora dolgozott a Ráday Házban, lelkészek generációi élték itt tanulóéveiket. Énekkar, ifjúsági egyesületek, kulturális körök tevékenysége is színesítette a mindennapokat, amelyeket az egyházi és nemzeti, valamint a Ház belső életéhez kapcsolódó ünnepek (évnyitók, évzárók, évfordulók) kereteztek.
 

A második világháború során két nagy bombatalálat, több gránát és akna következtében az épület súlyosan károsodott: tönkrement a tetőzet és az összes ablak, több helyiség használhatatlanná, a víz-, gáz-, csatorna és elektromos hálózat működésképtelenné vált. Sikerült azonban megvédeni a házat a hadi kisajátításoktól és fosztogatásoktól.
 

A helyreállítás munkája évekig tartott, még 1948-ban sem működött a fűtés az épületben. Az állammal kötött 1948-as Egyezmény értelmében a pesti Teológia tovább működhetett, és a könyvtárat sem államosították. Pap László teológiai dékán (1908–1983) 1955-ig befejezte az épület felújítással egybekötött helyreállítását, konszolidálta a teológiai oktatómunkát és megerősítette a kulturális intézményeket (ennek keretében 1955-ben létrejött a Ráday Gyűjtemény, amely egyesítette az addig különálló könyvtárat és az egyházkerületi levéltárat).
 

Az 1956. október 23-i felvonuláshoz a teológus ifjúság is csatlakozott. A harcok során Herczegh Lajos és Magócsi István hallgatókat segítségnyújtás közben lőtték le; Szentkirályi Klárát, a Védőnőképző hallgatóját önkéntes ápolónői tevékenysége közben érte halálos találat. Emléküket 1990 óta három kopjafa őrzi a Ráday Ház udvarán.
 

Az ezt követő bő két évtizedben látványos változások nem történtek. A működés igen szerény anyagi keretek közé szorult, és a társadalmi nyilvánosságot sem érhette el az egyház.
 

Új korszakot hozott a Ráday Ház életébe Tóth Károly (1931–2014) püspök 1977-től. A Teológián ettől kezdve számos külföldi vendégelőadó tarthatott előadást, és Debrecen mintájára önálló nevet is kapott a ház: Ráday Kollégium. Megkezdődött az akkor már szűkös épület kibővítése és modernizálása. 1981-87 között az Üllői út felé eső telekrészen háromemeletes új internátusi épületszárnyat húztak fel 78 szobával és professzori szolgálati lakásokkal. Az új épületrész fél-alagsorában a Ráday Könyvtár raktára, magasföldszintjén a Ráday Levéltár és egy nyomda kapott helyet. Új tetőzet, konyha, étterem, exhortációs terem, új dékáni hivatal létesült a Köztelek utcai szárnyban; a püspöki hivatalban tanácsterem és újragondolt hivatali helyiségek. A díszterem karzattal bővült, s ezzel 500 fő befogadására vált alkalmassá. A Ráday Gyűjteményben Benda Kálmán igazgatósága alatt 1983-ban nyílt meg Kecskeméten az egyházkerület kincseit bemutató Ráday Múzeum, 1988-ban pedig a Ráday Ház bejárata mellett kialakított Bibliamúzeum – mindkettő a Ráday Gyűjtemény részintézményeként.
 

A rendszerváltás után 1990-ben Tóth Károlyt Hegedűs Lóránt váltotta a püspöki tisztségben. Megszűntek a politikai korlátozások, a Teológiai Akadémia egyetemi minősítést kapott, és Budapesti Református Hittudományi Egyetem néven működött tovább. Ez szolgált alapul arra, hogy 1993. február 24-én a Zsinat határozatot hozzon a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Az egyetem kibővülése nem érintette a Ráday Ház (akkori nevén Ráday Kollégium) életét: ez továbbra is a Hittudományi Kar, az internátus, az egyházkerület és a Ráday Gyűjtemény székhelye maradt.
 

2002-ben Szabó Istvánt választották dunamelléki püspökké, lelkészi főjegyzővé pedig Varga László kecskeméti lelkész, bácskiskunsági esperes-helyettest, aki erősen kötődött a Ráday Házhoz (itt volt teológushallgató, részt vett az 56-os eseményekben). Kezdeményezésére 2003-ban szervezeti átalakulás történt, és a Ráday Kollégium neve A Dunamelléki Református Egyházkerület Székháza és Konferencia-központjá-ra változott. A névadás nehézségeit tükrözi, hogy az immár számos önálló intézménynek otthont adó házat szinte lehetetlen volt közös nevező alá hozni. Varga László főigazgatósága alatt sok további felújítás történt, az internátusi szárnyban az erkélyek beépítésével növelték a szobák területét. A ház intézményei maguk is végeztek kisebb átalakításokat, korszerűsítéseket. A Gyűjtemény Bibliamúzeuma hosszú folyamat során egyterű kiállítótérből a pinceszint átalakításával és közvetlen lejárat biztosításával sokoldalú múzeumi térré bővült 2017-re. A könyvtárban is megtörtént a nyilvános terek felújítása.
 

2019. január 23-án este három fiatalkorú felelőtlen gyújtogatása következtében leégett az internátusi szárnyépület. A tragédiának egy halálos áldozata is volt, aki vendégként tartózkodott az épületben. A kollégiumi épületrészt le kellett bontani, de hozzá kellett nyúlni az épen maradt régi épületrészhez is. A 2022-ig tartó munkálatok nyomán felépült az új Ráday Felsőoktatási Diákotthon (legfelső szintjén tetőterasszal és közösségi térrel). A Markusovszky tér felől új főbejárat nyílt, ezen közelíthető meg a Hittudományi Kar, a 48 kollégiumi szoba és a Ráday Könyvtár. A belső udvar díszkert és pihenőhely lett; az autók egy új teremgarázsban parkolhatnak. A szintén újonnan létesített kápolna előterében a tűzesetből maradt üszkös faanyag felhasználásával készült a feszület, emlékeztetve a 2019-es tragédiára. Módosultak a régi épületszárny belső terei, és a gépészet, az elektromos hálózat, a tetőszerkezet teljesen megújult. A Ráday Gyűjtemény könyvtára és Bibliamúzeuma újranyitott, de a Ráday Levéltár még ideiglenes elhelyezésben maradt Budapest Főváros Levéltárában (a nagy raktárigény miatt új helyet kell találni a számára).
 

Az átadás már Balog Zoltán püspökségének elejére esett, és ekkor kapta az épületegyüttes a Ráday Ház nevet (ami feloldja azt a problémát, amit az itt helyet kapott, sok és más-más szerepet betöltő intézmény jelent).
 

Az elmúlt évek során a Ráday Házat belakták, megszerették a hallgatók és az itt dolgozó egyházkerületi munkatársak. A sok egyházkerületi, egyetemi, gyűjteményi közösségi rendezvény és konferencia révén számos vendég is láthatta és használhatta az épületet.

dmre